Király Dóra a MOON BIKE ötletgazdája, főszervezője a PTE Kapcsolati és Nemzetköziesítési Igazgatóságán dolgozik rendezvényszervezőként. Májusban, a home office és a hetedik osztályos biológia tanulás közepette tört rá az érzés, hogy amint lehetséges, KI KELL mozdulni a szabadba – így született meg először a Föld körüli kihívás ötlete, ami a „bringázz a Holdig” kihívást alapozta meg.
Olvasási idő: 3 perc
MEFS: A pandémia szülte a MOON BIKE 2020 kerékpáros virtuális kihívás ötletét, vagyis 80 nap alatt eljutni a Holdig, azaz megtenni 384 400 km-t. Miért pont a Holdig akartatok eljutni?
K.D.: Először nem mertünk nagyot álmodni és kollégámmal: Cselik Bencével Föld körüli utazásra invitáltuk az embereket, elsősorban az egyetemi hallgatókat, dolgozókat. Amikor belevágtunk a kihívásba, az 26 nap alatt teljesült. Közben még a project elején az egyik hozzászóló felvetette – iróniából vagy mókából -, hogy miért nem megyünk mindjárt a Holdra? Innen jött az ötlet, hogy időnk, mint a tenger, akkor menjünk a Holdra. Mivel a távolság kicsit meredeknek tűnt, ezért adtunk neki 80 napot.
MEFS: Hányan csatlakoztak a kihíváshoz és milyen módon zajlott a kilométerek igazolása?
K.D.: A Föld körüli túrán 180-an lettünk a végére. A Holdtúrán több, mint 600 egyéni résztvevő volt. (Rajtuk kívül két túraszervezővel is kapcsolatban álltunk.) Az egyéni résztvevők jelen esetben azok, akik nem szervezett túrán vagy versenyen vettek részt, hanem saját maguk országúti vagy spinning kerékpáron teljesítették a különböző távokat.
Mindenki akkora távot teljesített, amekkorát tudott. Megkönnyítettük a dolgukat, mert nem volt regisztráció és jelentkezési lapot sem töltettünk ki. Úgy tapasztaltuk, hogy a legegyszerűbb módja a csatlakozásnak, ha az adott távot screenshot képpel igazolják. Országúti kerékpározás esetén telefonos applikációval mérhető volt a megtett út, spinning kerékpáron pedig a kijelzőt fotózták a résztvevők és ezt küldték el üzenetben, bejegyzésben a közösségi oldalunkra. A kollégák ezeket minden nap lementették és úgy töltötték vissza az albumba, így számolták a napi kilométert.
MEFS: A kihívás teljesítésével a bringások nem álltak meg. Több, mint 600 kerékpáros „visszaindult” a Földre. Szeptember 13-ig, 80 nap alatt összesen 937 531,72 km-t tekertek, azaz az eredeti kihívást duplán teljesítették, sőt, még négyszer a Földet is körbetekerték. Most akkor cél az egy millió km?
K.D.: Mi tagadás, elég jól sikerült a terv. A 62. napon, augusztus 27-én értünk el a Holdra, és mivel nem hagyták abba az emberek, feltettük a kérdést, hogy álljunk-e le, avagy menjünk tovább? Többen jelezték, hogy jó volna tovább menni. Aztán V4 Junior kerékpárverseny fő szervezőjével és a Vuelta Sportirodával együttműködve a szeptember 12-i Tour de Balaton és az azt megelőző Tour de Hongrie versenyek kilométereit is megkaptuk, ami így lendített több, mint 400 000 km-t a kihíváson. Vagyis egy nap alatt, sugárhajtással visszaértünk a Földre, és a végén 937 531 km lett a 80. nap végére a teljesítés. Sőt, még most sem hagyták abba, változatlanul küldik a kilométereket. Az 1 millió km annyira szép szám és ha ilyen lelkesek a csatlakozók, akkor ez már igazán teljesíthető.
MEFS: Milyen részvételi feltételeket szabtatok?
K.D.: Semmilyen feltétel nem volt, nem akartuk szűkíteni a lehetőségeket. A Hold túránál mindenképpen a nemzetközi szint elérése volt a cél. Ezért megkerestük a PTE külföldi egyetemi partnereit, a testvérvárosokat, a vállalati partnereket, de Amerikából, Indiából, Ausztráliából és a környező európai országokból: Horvátországból, Ausztriából, sőt Angliából és Németországból, is csatlakoztak. A legnagyobb meglepetés talán az volt, hogy a Nemzetközi Kerékpáros Szövetség elnöke: David Lappartient számára is elküldtük az információt, hogy mi Magyarországon, a Pécsi Tudományegyetemen milyen kihívásba kezdtünk, és kaptunk is választ tőle, hogy nagyon örül a kezdeményezésnek és örömmel támogatja, hogy a kialakult helyzetben nagyobb hangsúlyt kap a kerékpározás, az egészséges életmód.
MEFS: Volt limit arra vonatkozóan, hogy hány fő tekerhet és minimum/maximum hány alkalommal teheti ezt? Vagy lehetett úgy csatlakozni, hogy valaki egyszer tekert 50 kilométert, majd utána egyszer sem?
K.D.: Nem volt limit. A Föld körüli túránál 400 körüli volt a közösségi oldalunk követőinek száma, most a Hold túránál ez a szám 1300 felett van. Aki közösségi oldalon nem volt fent, e-mail-en is küldhette a teljesítést. Tényleg mindenkinek akartunk lehetőséget adni. Lehetett egyszeri teljesítést is küldeni, pl. az igazgatóságunk vezetője két nap alatt teljesítette a Balaton-kört, ő azt töltötte fel, de persze voltak olyanok, akik majd minden nap, mások hetente küldték a letekert kilométereket. Sőt, van, aki most csatlakozott a programhoz, mert most hallott róla és küldi nekünk a megtett útjait.
MEFS: Mesélj a nyereményekről. Mivel lehetett nyerni? A gyorsaság vagy a megtett kilométerek száma döntött?
K.D.: Itt is igazságosak akartunk lenni. Nyilván Bicsák Bencével az ország jelenleg leghíresebb triatlonistájával nem veheti fel a versenyt egy nagyszülő páros, pedig az ő teljesítményük ugyanúgy elismerésre méltó!
A teljesített távokat is kizártuk, mint kritérium, hiszen van olyan csoport, aki 200 kilométer alatt el sem indul túrázni. Két feltételt szabtunk végül.
- Legalább 5 alaklommal kellett bringázni a kihívás időtartama alatt.
- A 80 nap alatt minimum 100 km-t kellett megtenni.
Több százan feleltek meg ezeknek a feltételeknek. A Pannon Hőerőmű Zrt. jóvoltából egy értékes Cross típusú kerékpárt sorsoltunk ki, amit egy úriember nyert. Ő a 18. napig semmit sem küldött, nem értett a telefonos applikációhoz, semmiféle programhoz, végig leveleztünk vele, hogy hogyan tudja egyáltalán használni. Aztán majdnem minden nap tekert, azonban a kihívás vége előtt pár nappal egy bringaúton elesett és megsérült. A számítógépes sorsolás végül neki kedvezett és mi nagyon örültünk, hogy – a sok nehézség ellenére – ő nyerte meg a kerékpárt. Ezen felül a Nemzeti Közművek Zrt. és a Dráva Hotel Harkány felajánlásának köszönhetően kb. 30 nyeremény gyűlt össze: kerékpáros felszerelés, eszközök, amit hasznosítani tudnak a résztvevők.
MEFS: Az izgalmas kihíváson túl, mi volt a valódi célja a kihívásnak?
K.D.: Sokan azt gondolják, hogy a Hold elérése volt a cél, de valójában nem. Szerettük volna megmutatni, hogy vannak olyan programok, amikkel igenis lehet egy közösség tagjává válni, kapcsolatot tartani egymással és az egészségre koncentrálni, örömteli pillanatokat okozni mindenkinek, egészséges életmódra nevelni még a nehezebb időkben is. Több helyen az ismeretségi körömben újra kezdtek kerékpározni, családok ültek fel a biciklikre, és ez a legnagyobb dolog, amit mi elértünk a kihívással: a közösség formálás, egészséges életmód, a környezettudatosság középpontba emelése nemzetközi szinten, valamint természetesen egy „kis” boldogság.
Bónusz infók a MOON BIKE kezdeményezésről:
A project komolyságát mi sem bizonyítja jobban, minthogy Prof. Dr. Bódis József, felsőoktatásért, innovációért és szakképzésért felelős államtitkár úr és Dr. Szabó Tünde, sportért felelős államtitkár asszony vállalták az esemény védnökségét.
A Pécsi Tudományegyetem (PTE), mint Zöld Egyetem kiemelt célja a programmal a – tömegközlekedésnél a pandémiás helyzetben jóval biztonságosabb – környezetbarát kerékpáros közlekedés népszerűsítése volt. Ha a Föld-Hold-Föld távolságot közepes benzines (1700cm3 – 2000cm3) autóval tettük volna meg, akkor a CO2-t kibocsátás 233,7 tonna lett volna. A Hold biciklivel történő jelképes elérése és a visszatérés támogatta a hazai mérséklési törekvéseket. A program végére 233,7 tonna széndioxidkibocsátás-megtakarítás realizálódott. A megtakarított üvegházhatású gáz mennyisége 3400 db, 50 éves fa egy teljes vegetációs időszakban megkötött CO2 tömegével egyenlő.
Szöveg: MEFS
Fotó: Csortos Szabolcs
