E-sporttal a szobafogság ellen

Ha kifogytál az ötletekből a négy fal között, és kivételesen nem vágysz kiadós edzésre, próbáld ki az e-sportot, amely alaposan megtornáztatja az agyadat, ráadásul kikapcsolódásnak sem utolsó. 

Olvasási idő: 3 perc

 

Bár egyre többen úgy tekintenek a versenyszerűen űzött számítógépes játékokra (e-sport), mint sportra, sokan még mindig úgy vélik, nem igazi sport. A szkeptikusok legütősebb érve, hogy az e-sport – a valódival ellentétben – nem a testmozgáshoz kapcsolódó tevékenység, nem jár erőkifejtéssel, nem a fizikai erőnlét fenttartását és fejlesztését szolgálja, és a sporthoz hasonló élettani hatásai (pulzusszám- és vérnyomás-emelkedés, szapora lélegzet, stb.) sincsenek.

 

 

Amennyiben a sporttal kapcsolatban kialakult hagyományos nézőpontot, valamint a vonatkozó Sporttörvény idevágó passzusát (I/1.§) vesszük figyelembe, nehéz lenne vitatkoznunk azokkal, akik nem tekintenek sportként erre a kedvtelésre. Ugyanakkor vitathatatlan, hogy a világ számos országában egyre nagyobb üzlet. Nem meglepő tehát, hogy e-sport bajnokságokat, sőt világversenyeket rendeznek, és profi játékosok űzik több tízezres közönség előtt. Egyesületeket és szövetségeket alapítanak, a nagy érdeklődésre számot tartó mérkőzések pedig tévéképernyőre kerülnek.

Nem az a célunk, hogy igazságot tegyünk a véleménytáborok között, mindenki maga döntse el, hogy sportnak tekinti-e vagy sem. Egy biztos: negyedórányi kiadós FIFA-zás vagy egy órányi League of Legends feldobja az embert, ráadásul agymosásnak sem rossz. Ne felejtsük: a járvány idején nemcsak a testi, hanem a mentális egészségi állapotunkra is figyelnünk kell, márpedig az e-sport – hasonlóan a hagyományos társasjátékokhoz – sokat segíthet ebben.

Nézzük, hogy a szakértők szerint mi mindenre lehet jó e-sport, ha mértékkel űzzük.

Egyes játékok, mint amilyen a League of Legends vagy a StarCraft állandó odafigyelést és összpontosítást igényelnek, fejlesztik a stratégiai gondolkodást, a térérzékelést, agyunk rotációs képességét, valamint a vizuális feldolgozási képességünket – tömören: a kognitív képességeinket.

 

 

Akik rendszeresen űzik az e-sportot, villámgyors reflexekkel és kitűnő elmével rendelkeznek. Gondoljunk csak bele, hogy egy tízperces Barcelona-Real Madrid FIFA 2020 alatt milyen sokszor kell új helyzetekre reagálnunk, és gyors döntéseket hoznunk. Mindez a tudomány érdeklődését is felkeltette, és számos kutatás azt sugallja, hogy az e-sport játékosok reflexei és mentális ügyessége jobb, mint az átlagemberé.

Az e-sport javítja problémamegoldó készségünket, és sokat segíthet abban, hogy megtanuljunk egyszerre több dologra is figyelni (multitasking). FIFA-zás közben például egyfolytában néznünk kell, hogy hol helyezkedik a legközelebbi csapattárs, akinek passzolhatok, miképpen reagál az ellenfél, vagy hogy milyen erősségű passzt kell alkalmaznom.

Sokan úgy vélik, az e-sport játékosoknak nem kell, hogy jó legyen a fizikai állóképességük. A tapasztalat azonban – érdekes módon – éppen az ellenkezőjét mutatja. Mégpedig azért, mert a sok ülőtevékenység miatt a játékosok kifejezetten ügyelnek arra, hogy karbantartsák a testüket. Egy óra FIFA-zás után meglátod, hogy a tested mozgásért, nyújtásért kiált.

Végül az sem utolsó szempont, hogy a számítógépes játék sokat segíthet abban, hogy egy időre kizárjuk a külvilágot, továbbá – ideig-óráig – elvonja a figyelmünket a problémáinkról.

 

 

Röviden összefoglalva elmondhatjuk, hogy a kényszerű szobafogság alatt hasznos lehet az e-sport, persze mértékkel. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) https://www.who.int/ ajánlása szerint a gyerekek naponta egy óránál többet ne töltsenek tévézéssel vagy számítógépezéssel, a felnőttek pedig a kétórás határt ne lépjék át.

Persze nem baj, ha valakit ezek az érvek sem győznek meg. Sőt ne felejtsük el, koronavírus-járvány ide vagy oda, a testmozgásra mindig szükségünk van, így amikor csak tehetjük, nyomjunk néhány fekvőtámaszt, húzódzkodjunk vagy tornázzunk egyet!

 

Tudtad?

 

  • Az e-sport története egészen az 1970-es évek elejéig nyúlik vissza: 1972-ben a Stanfordi Egyetemen rendezték meg az első nyilvános videójáték-versenyt.
  • Az escharts.com weboldal szerint sorrendben a League of Legends, a CS:GO, a Dota 2, az Overwatch és az Arena of Valor a legnépszerűbb e-sportok a világon.
  • A legjelentősebb nemzetközi versenyek a World Cyber Games, az Intel Extreme Masters és a Major League Gaming.
  • Több nagy múltú hazai egyesületnek is van e-sport szakosztálya (Budapest Honvéd, MTK Budapest), és már a felsőoktatási intézményekben is egyre népszerűbb tevékenység: a Széchenyi István Egyetem tavaly augusztusban jelentette be, hogy SZESE e-sport néven megalakult legújabb szakosztálya.
  • Március 2-án indult, és június végén fejeződik be Magyarországon a nemzeti e-sport-bajnokság idei szezonja, amelynek keretében az indulók hét versenyszámban mérhetik össze tudásukat (League of Legends, Counter-Strike: Global Offensive (CS:GO), PlayerUnknown’s Battlegrounds (PUBG), Hearthstone, Rainbow Six:Siege, FIFA 20 és Gran Turismo Sport).
  • A hazai e-sporttal kapcsolatos eseményeket az esport1.hu-n követheted figyelemmel, a hazai szövetség honlapja pedig a hunesz.hu.

 

Szöveg: Márványkövi Ferenc
Forrás: esportmilla.hu, esport1.hu, lifeasahuman.com
Fotó: pexels.com

Share on facebook
Facebook
Share on twitter
Twitter
Share on linkedin
LinkedIn