Korunk népbetegsége a gluténérzékenység

Sokan kényszerűségből, néhányan divatból, mások egészségmegőrzésre hivatkozva kerülik a glutént tartalmazó termékeket. Lássuk miről kell lemondjon és mire kell figyelnie annak, aki cöliákiában szenved?

Olvasási idő: 2 perc

 

A lisztérzékenység a vékonybél krónikus, felszívódási zavarral járó autoimmunológiai betegsége. A kezeletlen cöliákia számos életminőséget rontó tünettel jár, azonban a megfelelő diagnózist követő, élethosszig tartó szigorú diéta megoldást jelenthet.

 

A betegség kialakulásának okai egyelőre még ismeretlenek, azonban a genetikai faktor szerepe meghatározó. A cöliákia bármely életkorban kialakulhat, tünetei azonban koronként eltérők lehetnek, de jellemzően hasmenés vagy a lazább, zsírfényű székletnél már érdemes gyógyszertárban is kapható gyorstesztet csináltatni (cca. 7000 Ft).

A betegség hátterében zajló autoimmunológiai folyamat kiváltója egyes gabonák fehérjefrakciója, a glutén. A búzában a gliadin, az árpában a hordein, a rozsban a secalin okozza a panaszt, melyek mind a glutén alkotórészei.

A zab avenin nevű fehérjéje a lisztérzékenyek nagy részénél nem okoz problémát, így például a búzával nem szennyeződött zabpehely fogyasztható az étrendben.

 

Mit ehet, mit vehet, aki érzékeny?

A glutén jelölése már kötelező az élelmiszereken, valamint az étlapokon is. A „gluténmentes” jelzés egy terméken legfeljebb 20 mg/kg glutén tartalom esetén használható.

A gluténmentes étrend leggyakrabban élelmirostban szegény táplálkozás, ami ellensúlyozható napi 60-80 dkg zöldség és gyümölcs fogyasztásával, de gluténmentes, barna kenyérlisztkeverékek, gluténmentes magos kenyerek, puffasztott barnarizs és olajosmagvak is fogyaszthatók a speciális étrend betartása során. A szabályosan tartott táplálkozás során a búza helyettesítése a legnehezebb feladat, melyre a rizs, burgonya, kukorica, szója, cirok, köles, hajdina, quinoa, amarant, bab, szezámmag, sárgaborsó és tápióka készítmények alkalmasak.

 

Tudtad-e?

  • A „nagyon alacsony gluténtartalmú” kijelentés csak abban az esetben használható, ha az élelmiszer legfeljebb 100 mg/kg glutént tartalmaz, és a termék egy vagy több, búzából, rozsból, árpából, zabból vagy ezek keresztezett változataiból származó összetevőből áll, vagy olyan összetevőt tartalmaz, amelyet különleges eljárással úgy állítottak elő, hogy a gluténtartalmat csökkentsék.
  • A gluténmentes jelölés alkalmazható a természetes módon gluténmentes termékek esetében is, feltéve, hogy nem téveszti meg a fogyasztót, vagyis pl. tej, natur joghurt, paradicsomlé stb. termékeknél, továbbra sem használható.
  • A zabot tartalmazó élelmiszerre vonatkozó külön követelmény, hogy a gluténmentesként vagy nagyon alacsony gluténtartalmúként megjelölt élelmiszerekben csak olyan zab használható, amelynek termesztése, előkészítése és/vagy feldolgozása során kifejezetten kerülték a búzával, rozzsal, árpával vagy ezek keresztezett változataival való szennyeződést, és amelynek gluténtartalma legfeljebb 20 mg/kg.

 

Forrás: NÉBIH – eteltcsakokosan.hu

Fotó: PXhere

Share on facebook
Facebook
Share on twitter
Twitter
Share on linkedin
LinkedIn