Simon Gáborral, a BEAC vezetőjével az egyetemi sport jelenéről és jövőjéről, az egyetemi sportklubokra váró kihívásokról beszélgettünk.
Olvasási idő: 8 perc
J.M.: Kérlek mutasd be Simon Gábort azon hallgatók számára, akik nem az ELTÉ-re járnak. Mely sportszakmai lépéseidre, tevékenységedre vagy a legbüszkébb?
S.G.: Hogy ki is vagyok én? BEAC igazgató, KEK alapító, főszervező, sportolóként több éven keresztül futsaloztam. Az elmúlt több mint 10 éves munkámból három dologra vagyok a legbüszkébb. Először is hogy sikerült átvezetni a klubot a 21. századba, olyan értelemben, hogy egy vonzó, fiatalos közösséget teremtettünk, ahol olyan sportágak is gyökeret eresztettek, amik jellemzően nem egyesületi keretek között folynak, és az idő azt igazolta, hogy ezekre nagyon nagy igény mutatkozik évről évre. Ez jelenti a klub jövőjét, és fennmaradását. A BEAC születése óta mindig is az új sportágak, a sportági újdonságok, innovációk támogatója volt. Ezt a történelmi, történeti sporthagyományt most sikerült megerősíteni, és sok fiatal sportszakember bontogatja nálunk a szárnyát, és alakítanak új szakosztályokat, honosítanak meg sportágakat Magyarországon elsőként. Másodszor, hogy sikerült egy nagyon jó sportszervezői csapatot építeni, akik 2009 óta együtt dolgoznak azon, hogy hazánk egyik legnagyobb sportközössége legyen a BEAC. Hiteles, elkötelezett, tanulni és fejlődni vágyó ifjú sportszakemberek, akik sok energiával, aktívan építik a többek között Eötvös Loránd által is megálmodott klubot, szorosan együttműködve az ELTE EHÖK vezetésével, sportszervező-ösztöndíjasaival. Harmadszor, hogy stabil lábakon áll a klub működése. A bevételeink több mint 30%-a sportszolgáltatási, úgynevezett saját vagy piaci bevételekből áll, ami a már említett megújult, vonzó sportági kínálat, és rendezvényeink következménye. Kiegyensúlyozott, kiszámítható gazdálkodást biztosít, a tagdíj, az éppen aktuális sporttámogatási bevételek mellett egy erős, biztos harmadik lába a forrásainknak. Plusz egynek meg talán még azt mondanám, hogy sikerült több területen az ELTE-vel együttműködést kezdeményezni, és a Kosárlabda Szakosztályunk támogatásával számos egyetemi létesítményt felújítani, a Mérnök utcában új műfüves labdarúgópályát építeni, amivel jobb körülményeket és hazai pályát is tudunk biztosítani a sportolóinknak.
J.M.: A társelnöki pozíciód komoly kihívást jelent szakmailag. Dr. Balogh Lászlóval, a Debreceni Egyetem Sporttudományi Koordinációs Intézet igazgatójával közösen kezdtetek munkába. Publikus a szakmai terv, amivel megreformálni készültök az egyetemi klubok mindennapjait?
S.G.: Balogh László, a Debreceni Egyetem Sporttudományi Koordinációs Intézet igazgatója lett az Egyesületi és Versenysport Bizottság elnöke, én pedig a társelnöke. Mocsai Lajos elnök úr felkérése igen megtisztelő volt, örömmel veszek részt a munkában, remélem, hogy a BEAC közösség sportszakmai tudása, tapasztalata, 122 éves sporthagyománya hasznára lesz a bizottságnak! A MEFS elnökségében jelenleg nincs ELTE-s képviselő, így ezen a területen meg tud jelenni az ELTE, és fontos a pozíció a BEAC-nak is.
Az új elnökség egyik célkitűzése az egyetemi klubok megerősítése. Erre nagyon jól működő példák vannak már Magyarországon, például a Debreceni Egyetem klubja: a DEAC, ahol idén már öt első osztályú csapat működik, és hosszú idő után nekik köszönhetően van újra egyetemi labdarúgócsapat az NB2-ben. Erre utoljára éppen a BEAC volt képes a ’70-es években. Fontosnak tartjuk, hogy a kiemelkedő klubok jó gyakorlatait, sportkoncepcióját megosszuk és elérhetővé tegyük minden egyesület számára. Feladatul tűztük ki, hogy a hazai sportági szakszövetségekkel közösen, pár kiemelt sportágban támogatási rendszert dolgozzunk ki, amely fenntartható és kiszámítható működtetést biztosítana. Cél, hogy jelentős médiafigyelmet kapjanak a hazai élvonalban szereplő, főleg egyetemistákra épülő egyetemi klubok. Szeretnénk a 2024-es Debrecen–Miskolc rendezésű Európai Egyetemi Játékokig (EEJ) a hazai egyetemi versenyrendszert megerősíteni. Emellett szeretnénk érdekképviseleti, érdekvédelmi és támogató szerepet is betölteni.
J.M.: Miként látod, mennyire releváns az ELTE hallgatók életében a sport?
S.G.: Nagyon aktuális kérdés, minket is állandóan az foglalkoztat, hogy az újonnan felvételt nyerő hallgatók, akik 3-5, akár még több évig is egyetemre fognak járni, mit szeretnének csinálni az egyetemi éveik alatt. A sport a kultúránk része, így az egyetemi közélet biztos pontja is. Jó példával járnak elől az ELTE vezetői, mind Borhy rektor úr, mind Scheuer kancellár úr rendszeresen sportol, és fontos számukra, hogy egy sportos egyetem legyen az ELTE. Ez üzenet értékű a hallgatók, és az ELTE oktatói, dolgozói számára is.
A 2019-es év adatairól épp most készítettünk egy kimutatást. Ez alapján elég friss infomációink vannak. Ebből a legfontosabb számok: 7500 sportolónk van. Az összes sportoló 75%-a, 5640 fő az ELTE hallgatója, amihez 7%-os részesedéssel hozzáadódnak az egyetem volt hallgatói (alumnusai), és 3%-al az egyetem dolgozói. Ez azt jelenti, hogy összességében a BEAC-ban sportolók 85%-át (6423 fő) az egyetem polgárai alkotják. A BEAC klasszikus egyetemi sportklubként képviselteti magát a magyar sport élvonalában, az utánpótlássportban is. A BEAC Újbuda Nemzeti Akkreditált Kosárlabda Akadémia kiemelt utánpótlásképző műhelyként működik. Sikeres és gazdag múltra tekintenek vissza atlétika és sakk szakosztályaink utánpótlás csapatai is, akikhez csatlakozva futsal és cheerleading szakosztályaink is elkezdtek utánpótlás nevelésssel foglalkozni. A versenysport és utánpótlásképzés mellett a szabadidősport és rekreációs sportolás területén az egyetemisták, egyetemi dolgozók, az ELTE volt és jelenlegi polgárai, valamint a kerületi polgárok sportéletét is szervezik szakosztályaink. A felsorolt területek mellett egyéb ún. sportszolgáltatások, testnevelés órák, sportrendezvények is a klub profiljába tartoznak.
Amire külön büszkék vagyunk, hogy az összes sportoló 54,5%-a nő, ami több mint négyezer főt jelent. A férfiak a többi labdás csapatsportágban egyértelműen felül reprezentáltak, így ennek köszönhetően az összlétszámuk 3447 fő, ami 45,5%-ot jelent az összes sportolóra vetítve.
J.M.: Az egyetemi sportklubok szerepe rendkívül számottevő a hallgatók sporthoz való hozzáállásban. Hányféle és milyen kiemelt – akár egyedi – sportkínálattal kecsegteti az ELTE polgárait?
S.G.: Az Eurobarométer 2017-es adata szerint a felnőtt lakosság 33%-a aktív, és ebből 5% sportol egyesületi keretek között. A mi víziónk, hogy a sportkluboknak még több szerepet kell vállalni a szabadidős, rekreációs sportból. Erre jó példák vannak már nagy kluboknál (lásd Benfica szurkolói edzések, Ferencváros sétafoci csapat stb.)! Az egyetemi klubok ebben, talán legkönnyebben tudnak élen járni. Ahol a sportszakmai felkészültség, tudás nagy mennyiségben elérhető, abból ne csak az élsportolók, hanem a polgárok is részesüljenek. Ahogy az űrkutatás vívmányai is előbb-utóbb a mindennapok technikája lesz, úgy kell nekünk is eljuttatni az élsport, a sporttudomány lehetőségeit minden sportolni vágyóhoz.
Húsz szakosztályunk, 47 sportágban várja a sportolókat. Tudás szinttől, sportos előélettől függetlenül. Fontosnak tartom, hogy a BEAC otthont teremtett több olyan mozgásformának, amik jellemzően nem sportegyesületi keretek között folynak, hanem a fitneszipar, vagy a sportrendezvény-szervezésben érdekelt cégek, vállalkozások profiljába sorolhatóak inkább. A BEAC-nak ezzel az a célja, hogy kiszolgálja azokat az igényeket is, melyekkel a Z generációt is meg lehet szólítani a sporton keresztül. A trendi, vonzó sportági kínálat eredménye, hogy magas az egyetemisták száma az egyesületben.
Heti 272 edzésből választhatnak a sportolni vágyók, amit 53 különféle budapesti helyszínen végezhetnek. Ez azt gondolom magáért beszél. Próbáljuk a sportot közel vinni az egyetem polgáraihoz: legyen szó kari épületekről, kollégiumokról.
J.M.: Neked és kollégáidnak van lehetőségetek részt venni bármely BEAC szervezésű foglalkozáson a temérdek lehetőség közül? (Belefér-e az elfoglalt hétköznapokba a rendszeres sport?)
S.G.: A hitelesség a legfontosabb. Szeretnénk jó példával elől járni. Amellett, hogy mindannyian rendszeresen sportolunk, a korlátozások előtt a kollégákkal elkezdtük végig látogatni a saját edzéseinket, voltunk boxolni, pilates, polefitnesz, jóga órákon is. Én a funkcionális edzéseket, a spinninget, a labdarúgást, a futsalt, a teniszt és a futást próbálom beilleszteni a mindennapi rutinba. Emellett igazolt játékosa vagyok a BEAC öregfiúk nagypályás csapatának, és a BEAC által szervezett kispályás labdarúgó bajnokságban is indítunk minden alkalommal csapatot, így első kézből látom, hogy a rendezvényeink, szakosztályaink hogyan működnek.
J.M.: Fiatal korod ellenére roppant megfontoltan és tudatosan irányítod az ELTE sporttevékenyégét. Milyen módon keltitek fel a hallgatók érdeklődését a sport és a sport orientációjú versenyek iránt? Mely csatornákon keresztül látszik legeredményesebbnek a „toborzás”?
S.G.: A BEAC kommunikációs és PR területét Simó Szabolcs kollégám, mint kommunikációs igazgató irányítja és fogja össze, így az érdem nagyban az övé. Alapszabályként azt tudom megfogalmazni, hogy a legfontosabb az újonnan felvételt nyerő gólyák tájékoztatása, bevonása. Ezért gólyatábori sportkampányokat, sportnapokat, sőt ingyenes sporthetet szervezünk minden tanév elején, ahol személyesen mi vagyunk ott, és tájékoztatjuk őket a legfontosabb dolgokról. Nyomtatott kiadványaink épp úgy vannak, mint naprakész, fiatalos, trendi közösségi oldalaink. A legfontosabb, hogy ne legyen olyan egyetemi esemény, program, amin a sport nem kap szerepet. Mocsai elnök úr vesszőparipája – nagyon helyesen –, hogy a sport a kultúra része, ezért a mindennapi életünk, napirendünk egy biztos és fix pontja kell, hogy legyen. Egy sportos egyetem működése pedig ezt kell tükrözze. Ezért van a kari és kollégiumi napoknak sportnapja, ezért szervezünk alumni és külföldi hallgatók számára is sporteseményeket. És természetesen dolgozói edzéseink is vannak, hogy mindenkit elérjünk. Csak a hallgatókhoz szólni kevés.
De szerveztünk közös lépcsőzést Kapás Bogival, csináltunk a klub 120 éves történetét bemutató mozgó kiállítást és honlapot. Világbajnok vívónk: Siklósi Gergő eljön és átadja a sportösztöndíjakat, ahol személyesen kampányol a sport fontossága mellett. Ezek mind fontos építőkövei a toborzásnak.
Leginkább viszont a szakmai munka, az edzések, programok minősége, az edzők tudása és lelkesedése az az érték, ami vonzza az új sportolókat. Más egyetemek hallgatói is szívesen csatlakoznak egy-egy szakosztályunkhoz, mert a résztvevő sportolóink viszik az edzések hírét, és ennél jobb reklámra nincs is szükség.
J.M.: Ki lehet tagja egy egyetemi klubnak? Fontos a hallgatói jogviszony? Ez elsősorban azért érdekes, hogy ezzel meg tudnának szólítani több korosztályt is, a fiatalokat a sporton keresztül meg lehetne nyerni az egyetemeknek. Mit gondolsz erről?
S.G.: Ahogy említettem már a BEAC sok területtel foglalkozik. Egyetemisták adják a nagy részét a sportolóinknak, de számos utánpótláskorú, ill. az idősebb korosztályokba is tartozó sportolónk van. Kerületi, budapesti lakosok számára is nyújtunk sportszolgáltatásokat, és más budapesti egyetemi hallgatók is sportolnak nálunk. A hallgatói jogviszony a BEAC által nyújtott kedvezményekre jogosít fel, és teszi még elérhetőbbé a sportot az ELTE hallgatóinak. De minden sportolási lehetőségünk nyitott, így várunk minden sportolót.
J.M.: Milyen szerepet tölt be meglátásod szerint az egyetemi sportklubok között ma a BEAC? Mennyire tud kiemelkedő lenni, nem csak fővárosi, de országos viszonylatban is?
S.G.: A BEAC ma a legnagyobb és legsikeresebb egyetemi klubok között van. Azért fogalmazok így, mert sok egyetem nagyon helyesen felismerte a sport nyújtotta lehetőségeket, a sport fontosságát az egyetemi életben, és gőzerővel kezdte el fejleszteni a klubokon keresztül. Ilyenek a DEAC, PEAC, TFSE és a MEAFC is. Minden modell más és más, a hangsúlyok is eltérőek, de ezek az intézményi és pénzügyi adottságokból is adódnak.
J.M.: Bizonyára már számszerűsíthető, mekkora károkat okozott a vírus az ELTE-BEAC sportéletében. Tavasszal nagyon gyorsan reagáltatok a helyzetre, kiváló online jóga-lehetőséget kínáltatok a mozgásra vágyóknak, ez bizonyára segítette a hallgatókat fitten maradni. Elképzelhető, hogy ezekből több dolgot át lehet vinni a vírusmentes időszakra is?
S.G.: A károk súlyosak, a bizonytalanság és kiszámíthatatlanság pedig elkeserítő. A legrosszabb, hogy nem tudjuk azt csinálni, amit legjobban szeretünk! Az egyik legnagyobb kihívás, amivel a sport szereplőinek szembe kell néznie. És nem csak a járvány alatti túléléséről van itt szó, sőt. A legnagyobb kérdés, és feladat az lesz, hogy újból megnyerjük a sportnak az embereket. Közel egy év, de lehet, hogy több is mint egy év lesz az az idő, ami eltelik a járvány miatt rendszeres sport, rendezvények nélkül. Ezalatt könnyedén megváltozhatnak az emberek szokásai, preferenciái. A nem, vagy nem rendszeresen sportolók esetében a munkát újra kell kezdeni, és tanácsadással, segítséggel, a motiváció építésével újra a sport, a rendszeres mozgás felé kell elmozdítani őket. Legyőzve sok-sok félelmet, új félelmeket. A közösségeinket újra kell építeni. Az online megoldások ideig, óráig jó átmeneti lehetőséget biztosítottak, de a motivációt nem lehet fenntartani. A kollégáimon is látom, hogy a kezdeti időszak után, egyre nehezebb az év vége felé összetartani sok-sok kilométer távolságból a sportolókat. Az online megoldások az életünk minden területén jelentkeznek. A sportban is jó kiegészítő lehetőségek, ha nincs időnk esetleg elmenni sportolni, nyújthatnak megoldást. A BEAC számos online fejlesztést, többek között érintésmentes fizetési megoldást, és a kommunikációs csatornák, online jelenlét növelését és fejlesztését is elvégezte az elmúlt bő félévben. Ezek hasznosak, és a vírusmentes időszakban is meg fognak maradni.
J.M.: Hogy látod, mik az egyetemi sport fejlődési lehetőségei, milyen irányban kell haladni? (Egészségmegőrzés – FISU Healthy Campus program, versenysport erősítése stb.)
S.G.: A MEFS új vezetése lefektette az irányokat. A sportot divattá kell tenni. Talán a legfontosabb mondat, ami a szabadidősportra vonatkozik. Erősebb jelenlét a kommunikációban, erős, népszerű egyetemi és MEFS rendezvények. A MEFOB-ok állandó fejlesztése, megújuló, fiatalos, nevezzük érthető arculatnak, ami szól a ma egyetemistáihoz. Nemzetközi versenyek hazai rendezése, nemzetközi versenyekre a legjobb magyar egyetemi sportolók eljuttatása. A közöttünk élő példaképek mindig nagyon fontosak. Én büszke vagyok arra, hogy az ELTE fontosnak tartja, hogy Kapás Boglárka vagy Siklósi Gergely jár az egyetemre. Ők olyan mindennapi hősök, aki szerethetővé és vonzóvá teszik a sportolást.
A MEFS új elnöksége, a Testnevelési Egyetem szakmai háttere, a nagy hazai egyetemek szerepvállalásával karöltve jelentős eredményeket érhet el a következő 4 évben. Remélem ehhez a munkához én magam és az általam képviselt BEAC-os közösség is sokat tud hozzátenni!
Szöveg: Janzsó Miklós, Flatsker Anett
Fotó: BEAC
