A tavalyi tollaslabda MEFOB-hoz hasonlóan idén is Pécsre, egész pontosan a Pécsi Tudományegyetemre került a legtöbb érem. A siker hátteréről, az utánpótlás-nevelésről, valamint a sportág jelenéről beszélgettünk a PTE sikerének egyik kovácsával, a csapat játékosával és koordinátorával, dr. Végh Miklóssal.
Olvasási idő: 4 perc
– Minek köszönhető, hogy tavaly és idén is ilyen jól szerepeltek a Pécsi Tudományegyetem hallgatói a tollaslabda MEFOB-on?
– Kétezer-kilencben adták át a Multi Alarm SE pécsi tollaslabdacentrumát, amely a mai napig az ország egyik legkorszerűbb tollassport-létesítménye. Az idelátogatók, illetve a sportágat versenyszerűen űzők kitűnő körülmények között sportolhatnak a központban. Ezen felül remek játékosaink és edzőink vannak, és az utánpótláskorúaktól kezdve egészen a felnőttekig minden korosztály megtalálható nálunk, beleértve az egyetemistákat is. A hallgatók főként a felnőttcsapatban játszanak, de a közeljövőben az utánpótlásból is egyre többen csatlakoznak majd az egyetemi felnőttegyütteshez.
– A hazai labdarúgás helyzete jól mutatja, hogy a kitűnő infrastruktúra nem elég a sportág fejlődéséhez és sikerességéhez, ráadásul Magyarország nem mondható tollaslabda-nagyhatalomnak. Hogyan lehet mégis megnyerni a gyerekeket a sportágnak?
– A nemzetközi porond valóban más kávéház, mint a hazai bajnokság és a ranglistaversenyek. Mi – vagyis a Multi Alarm SE tollasszakosztálya – úgy toborzunk, hogy eljárunk a környező általános iskolákba, és egy-két testnevelésóra keretén belül bemutatót, illetve bemutatómérkőzéseket tartunk. Viszünk magunkkal ütőt és labdát, megmutatjuk az alapfogásokat és ütéseket.
– Milyen a sportág fogadtatása a »roadshow-n«?
– Sokan ekkor jönnek rá, hogy ez nem az a sportág, amelyet a strandon játszanak az emberek, hanem sokkal látványosabb és gyorsabb annál. Visszatérve még a kicsikre, érdekes kérdéseket szegeznek nekünk. Például tudni akarják, vajon nem fújja-e el a szél a tollaslabdát, vagy hogy télen hogyan lehet játszani. Az általános iskolások közül aztán néhányan eljönnek edzésre is, van, aki ottragad, van, aki lemorzsolódik. Országszerte egyébként kevés az igazolt versenyző, ami részben a megfelelő infrastruktúra hiányának is tulajdonítható. Szép lassan, de fejlődünk.
– Ha jól értem, a Multi Alarm SE utánpótlásbázisából kerülnek ki később a sikeres PTE-tollaslabdázók.
– Így van, és sokat köszönhetünk a PTE Sportiroda vezetőjének, Hári Józsefnek. Amíg egyetemista voltam, mindig az iroda támogatta a szereplésemet a MEFOB-on.
– Érdekes, hogy a PTE-PEAC-nak jelenleg nincs tollaslabda-szakosztálya.
– Valószínűleg azért, mert a Multi Alarm SE szinte teljesen lefedi a régiót, bár én már eljátszottam az ötlettel, mi lenne, ha mégis lenne a PTE-PEAC-nak saját szakosztálya.
– Mire jutottál?
– Arra, hogy ez a sportág nem olcsó mulatság, egy normális labda 1200-1500 forintba kerül, amelyből akár négy-öt darab is elfogy egy meccs alatt, ráadásul a jó ütők is 30 000 forintnál kezdődnek.
– Felétek hol áll a tollaslabda az egyéni sportágak népszerűségi versenyében?
– Nagyon nehéz válaszolni erre a kérdésre. Nyilván nem annyira népszerű, mint az asztalitenisz, és a fővárosban és vonzáskörzetében is többen tollaslabdáznak, mint errefelé. Arra könnyebb válaszolnom, hogy melyik másik sportághoz hasonlít a leginkább. A fallabda és a tollas rokonai egymásnak, elég, ha csak az ütőfogásra és a mozgáskultúrára gondolunk.
– Milyen szerepet játszik a tollaslabda az egyetemi hallgatók körében a szabadidősportban?
– Erre nem látok rá igazán, de azt tudom, hogy egyre nagyobb az érdeklődés az egyetemi versenyek iránt. Az igazolt játékosok mellett amatőrök is elindulhatnak ezeken a megméretéseken. Az amatőrök ugyanúgy az egyetemi csapat részei, mint a profik.
– Kétezer-huszonháromban európai egyetemi tollaslabda-bajnokságot rendeznek Miskolcon. Ott lesztek?
– Idén nyáron remekül szerepeltek a PTE versenyzői a lódzi Európai Egyetemi Játékokon csapatban és egyéniben egyaránt – elég, ha Gonda Daniella ezüstérmére gondolunk. Ebből kiindulva azt a célt fogalmaztuk meg, hogy szeretnénk kvalifikálni magunkat a 2023-as eseményre, illetve a 2024-ben esedékes, hazai rendezésű Európai Egyetemi Játékokra is. Rajtunk semmi sem fog múlni.
Szöveg: Márványkövi Ferenc
Fotó: Magyar Tollaslabda Szövetség
