Áldozat nélkül nincs siker – interjú Borbély Vivien fitneszbajnokkal

Áldozat nélkül nincs siker – interjú Borbély Vivien fitneszbajnokkal

Két bajnoki címet is szerzett bikini fitnesz kategóriában az október 16-án megrendezett testépítő és fitnesz országos bajnokságon Borbély Vivien, a Testnevelési Egyetem harmadéves testépítő- és fitneszszakedző szakos hallgatója: az egyiket a felnőttek, a másikat az egyetemi hallgatók mezőnyében. Édesapjával vállalkozást vezet, egyetemre és versenyekre jár, a siker érdekében pedig jelentős áldozatokat hoz.

Olvasási idő: 4 perc

Melyik bajnoki címednek örülsz jobban: a felnőttnek vagy az egyeteminek?

Egyértelműen az utóbbinak, hiszen amióta a Testnevelési Egyetemre járok, az a célom, hogy aranyérmet szerezzek a TE-nek az egyetemi testépítő- és fitneszbajnokságon, és ezáltal beírjam magam az intézmény történelemkönyvébe. A tavalyi MEFOB-on nem úgy szerepeltem, ahogyan szerettem volna, mert nem voltam tisztában az erőviszonyokkal. Utána volt egy évem, hogy összekapjam magam, aminek szerencsére meglett az eredménye.

Miben kellett javulnod?

Meg kellett izmosodnom, jobban oda kellett figyelnem a szárazságra, és a pózolásban is javulnom kellett. Edzőim, Berkes László és Berkes-Vasvári Nikolett rengeteget segítettek nekem.

Berkes László már rengeteg fitneszversenyzőt segített hozzá bajnoki címhez. Mi az ő titka?

Nagyon jól bánik az emberekkel, tudja, hogyan kell ösztökélni a sportolókat, és iszonyatos energiát fektet versenyzőinek felkészítésébe. Ezenkívül igyekszik több oldalról is megvilágítani a sikerhez vezető utat.

Mikor kerültél kapcsolatba a sportággal?

Kétezerötben kezdtem el akrobatikus fitneszezni, és tizenöt évig versenyeztem. Két évre abbahagytam, majd 2018-ban felvettek a Testnevelési Egyetemre. Kétezer-tizenkilencben az egyetem adott otthont a junior testépítő-és fitnesz-világbajnokságnak is, amelyen önkéntesként dolgoztam. Annyira elragadott a verseny hangulata, hogy elhatároztam, újra fitneszezni kezdek, csak most már a bikini fitnesz kategóriában.

Miért váltottál kategóriát?

Három év kihagyás után úgy éreztem, hogy nem tudok olyan eredményesen versenyezni akrobatikus fitneszben, mint korábban. Ráadásul elhunyt edzőm, Koós Katalin, ami rendkívül megrázott.

Visszatérve a hétköznapokra, mennyit kell »szenvedned« a sikerért?

Rengeteget. Csak kevesen sejtik, mennyi küzdelem és lemondás rejlik egy-egy siker mögött. Verseny előtt egy hónappal már naponta két edzésem van, egy reggel és egy délután. Ezenkívül oda kell figyelnem az étrendemre, jobban mondva életmódot kell változtatnom. Meglehetősen fárasztó, de megéri szenvedni, hiszen nemcsak a sportban, hanem az élet minden területén előnyöm származik belőle.

Ha jól tudom, az egyetem mellett gyötröd magad.

Igen. Szerencsére levelező tagozaton tanulok, ami azt jelenti, hogy csupán havi háromszor kell bemennem az egyetemre, így jól tudok gazdálkodni az időmmel. Bár már van edzői papírom, beiratkoztam az egyetemre is, hogy tökélyre fejlesszem a tudásomat. Nagyon szeretek a Testnevelési Egyetemre járni. Odavagyok a légkörért és az emberekért, a képzés pedig rendkívül összetett. Minden tudást megkapunk, amire később szükségünk lehet edzői pályánkon.

Gondolkodtál már azon, hogy a jövőben versenyzőként vagy edzőkét szeretnél sikereket elérni?

Igen. Amíg bírom, mindkét területen szeretném építeni a karrieremet, hiszen az edzői és a sportolói pályafutás szorosan összefügg. Elődleges célom azonban, hogy edzőként álljak helyt a jövőben, és az sem kizárt, hogy később majd versenyzőkkel foglalkozom. Arra is látok esélyt ugyanakkor, hogy sportolóként alkotok maradandót, akár a nemzetközi porondon.

És azt tudod már, mit fogsz most csinálni a következő néhány napban?

Természetesen. Megajándékozom magam tizenkét óra alvással és valami testes étellel.

Szöveg: Márványkövi Ferenc
Kép: Fitness and Mass

Share on facebook
Facebook
Share on twitter
Twitter
Share on linkedin
LinkedIn