A Debreceni Egyetem szabadidős sporteseménye – amelyről mi is írtunk korábban –, a Buzánszky Jenő labdarúgó egyetemi kupa (BJLEK) kapta az Év szabadidős sporteseményének járó díjat a január 6-án rendezett Év Sportolója Gálán. Sánta János, a Debreceni Egyetem Sportbizottságának elnöke úgy véli, a kitüntetés a múlt elismerése, és a jövő egyik alapja. Most a vele készült interjú eredeti változatát közöljük.
Olvasási idő: 1,5 perc
Az év szabadidős sporteseménye díjat nyerte el a torna, a BJLEK azonban nem csupán hobbifoci, hanem komoly erőpróba is az első divízióban. Mi volt szerinted a pályázat kulcspontja, amely meggyőzte a döntőbírákat, hogy ez az esemény igenis méltó az elismerésre?
Úgy gondolom, hogy az is számított, hogy a kupa hagyományai csaknem két évtizedre nyúlnak vissza. A kezdetekkor fővédnökként Buzánszky Jenő is eljött a díjátadókra, 2004 óta pedig az ő nevével fut a bajnokság. Több ez, mint egy évente ismétlődő esemény, de a legfontosabb, hogy rendre többszáz csapatot és többezer hallgatót mozgat meg.
Hogyan élted meg, hogy gyakorlatilag főszereplőként vehettél részt egy ilyen remek gálán?
Nagyszerű érzés volt, büszkék voltunk magunkra és arra, hogy a Buzánszky Kupa elért idáig. Amikor két éve a helyszínen voltunk meghívottként, akkor hallottuk, hogy átadták az Év szabadidős sporteseménye díjat, igaz, akkor még előre kiválasztott nyertesnek. Majd közölték, hogy rendszeressé teszik ezt a kitüntetést, és lehet pályázni, akkor azonnal elkezdtünk dolgozni a pályázaton. Viszont jött a koronavírus-járvány, le kellett fújni a bajnokságot kétszer is egy év alatt, ezért nem adtuk be 2020-ban. Idén (2021/2022) pedig végre elindult a torna, rekordszámú jelentkezővel. Pályáztunk, majd kihúzták a borítékból a BJLEK nevét. Elképesztően büszkék voltunk.
Milyen hosszú távú törekvés megalapozója lehet a szervezők számára ez az országos kitüntetés?
Szeretnénk fejlődni, az elavult pontokat – mint például a honlap – javítani. A nagydöntőn is bemutatjuk majd a díjat, hogy a bajnokság játékosai is büszkék lehessenek, és lássák azok is, akik esetleg még nem is hallottak róla. A cél pedig nem is feltétlenül a létszámnövelés, sokkal inkább a száz fölötti csapatlétszám megtartása. Illetve az, hogy az ország legkiemelkedőbb szabadidős sporteseménye legyen – méltóképp az elismeréshez.
A BJLEK immár három divízióban, női ligával, illetve futsalkupával kiegészülve működik. Milyen lehetőségek vannak nagyobb léptékben, akár országos szinten terjeszkedni?
Ezen már többször gondolkoztunk. Magyarországon több olyan szervezet is van, amely a Debreceni Egyetem csapataihoz hasonló alakulatok számára szervez különböző bajnokságokat. Szeretnénk elvinni elsősorban az első divízió győztesét akár egy erdélyi kupára, hogy külhoni magyar csapatokkal mérkőzzön meg, ezzel képviselve az egyetemünket. A DEAC-nak pedig jelenleg nincs kispályás csapata, így a Buzánszky-kupa győztese lehetne az első ilyen jellegű induló Debrecenből.
A debreceni labdarúgás megélt szebb napokat is, azonban jelenleg egyértelműen arra törekednek a DEAC-nál, a Lokinál hogy minél magasabb szintre jusson a csapat. Az egyetemi közeg, akár konkrétan a BJLEK mennyiben lehet kiindulópontja a leendő utánpótlásnak, akár az alsóbb divíziókban?
A Kozma Mihály-futsalkupáról annak idején kiemelték Trencsényi Jánost, aki még a válogatott csapatkapitánya is volt. Rendszeresen jönnek magas szinten képzett sportszakemberek, akik figyelik a fiatalokat. A DEAC edzői is ki tudnak jönni, folyamatosan nézik a meccseket, a klub kisebb csapataiba pedig meg szoktak hívni játékosokat. Aki elkezdi és nem is gondol arra, hogy akár válogatottban futsalozzon, annak is adódhat lehetőség.
Hallani az alsóbb osztályokban indulóktól, hogy különösen az őszi félévben a betonpálya és a késő esti, fagyos időben rendezett meccsek kisebb gondot jelentenek, gyakran el sem megy az egyik fél a mérkőzésre. Erre lehetséges megoldást találni?
A legjobb megoldás további pályák építése lenne. A probléma nyilván az, hogy úgy kell egyeztetni az egyetemi bajnokságokat, hogy a DEAC edzéseit ne zavarja. Hiszen a műfüvön nem csupán a focicsapat, de például az amerikaifoci-csapat is gyakorol. Kénytelenek vagyunk így betonon is játszani. A tervek szerint a hármas Kossuth Lajos Kollégium mögött készül majd egy többfunkciós sportpálya, remélhetőleg azt is tudjuk majd használni. Így a vizsgaidőszakban, télen betonra már nem sorsolunk, több a szabad időpont.
Az egyetemi sportbizottság elnökeként milyen előrelépési folyamaton, célokon dolgozol jelenleg, a közeljövőbe tekintve?
A járvány előtti tervek egy részét elkezdtük megvalósítani. Szeretnénk több sportágban megmérettetést indítani, volt röplabdakupa és pókerbajnokság. Viszont szeretnénk még fejlődni. Régebben szerveztünk nemzetközi sportnapot, hogy a külföldön népszerűbb sportok képviselői is megmutathassák magukat, például az amerikaifocisták. Ezen túl mindenképpen fontos a szabadidős sportesemények népszerűsítése, különösen, amikor már jobb idő lesz. Adottak a pályák, lehetőségek a teniszhez, a kosárlabdához, a teqballhoz, sőt egy vadonatúj petanquepálya is lesz hamarosan. Az egyetem nyitott a hobbisportra is, rengeteg sportrendezvényt szeretnénk szervezni, hogy a hallgatók egyszerre élhessenek egészséges életmódot, és jól is érezzék magukat.
Forrás: dehok.unideb.hu
Fotó: Magyar Sportújságírók Szövetsége (MSÚSZ) / Peter Cseh
