Bringára fel és versenyezz!

A különféle kerékpáros szakágak között eligazodni nem könnyű, íme egy kis útmutató hozzá…
Bónuszként pedig arról is kaphatsz infót, mely versenyeken érdemes kipróbálni magad az idén!

Olvasási idő: 3 perc

 

A bringázás történhet haszon céllal vagy szórakozásból: tekerhetünk akár minden nap a suliba, vagy dolgozni, de sok esetben csak hétvégente vesszük elő a drótszamarat, hogy hosszabb-rövidebb túrákat tegyünk, és persze nyáron elmaradhatatlan a klasszikusnak számító tókerülés a haverokkal. A bringázás azonban még ennél is sokszínűbb sport. Gondoltad volna, hogy a Magyar Kerékpáros Szövetség tizenkét szakággal rendelkezik? Jónéhányról már bizonyára hallottatok, mint az országúti vagy a pályakerékpár, de a hegyikerékpár (MTB) és a BMX is ismert sokak számára. Kevesebben ismerik a cyclo-crosst (terepkerékpár), és a triált, de a művészkerékpározás sincs a köztudatban.

Az országúti kerékpározás és a pályakerékpár a legegyszerűbb szakágak, ahol a leggyorsabbnak kell lenni, számít a jó taktika, de alapvetően bele kell adni apait-anyait. A pályakerékpározás amennyire futurisztikusnak hat, annyira régi a története, már az első modern olimpián szerepelt ez a versenyszám! Mivel utak még nem nagyon voltak, ezért többnyire épített pályákon, úgynevezett velodrómokban versenyeztek. 

 

 

Hegyikerékpározásban két szakág is létezik: a MTB XC, vagyis cross-country, ahol a terepen, zömmel hegyes-erdős vidéken egymás ellen versenyez a mezőny, és az győz, aki hamarabb beér. A pályában emelkedők és lejtők váltják egymást, a kettő együtt teszi igazán nehézzé. Ehhez képest az MTB DH, vagyis downhill annyiban más, hogy ott egyedül teljesíted a pályát, a lehető leggyorsabban, és csak lefelé száguldasz. Ehhez azonban nem csak erő és sebesség szükségeltetik, hanem bátorság, kiváló technika, hogy a versenyző a lehető leggyorsabban lejöjjön a hegyről. A MTB XCO, vagyis olimpiai cross-country – miként a neve is mutatja -, olimpiai szám.

Bár a kezdetei szintén régre nyúlnak vissza, azért viszonylag fiatal szakág a cyclo-cross, vagyis a terepkerékpár, aminek a téli időszakban van a szezonja. A cyclo-cross versenyek 2000-4000 méter hosszú körpályán, földes, füves réteken haladnak. A pályákon egy lépcsősor, egy palánk vagy akár egy homokágy töri meg a lendületet. A versenyzőknek több kört kell ezen a pályán megtenniük, amely az időjárásnak köszönhetően olykor igazi sártengerré válik. Érdekesség, hogy nálunk a cyclo-cross versenyeken mindig van hobbi-futam, amin bárki kipróbálhatja magát, és erre – a tapasztalatok alapján – van igény. Itt tippeket is olvashatsz a versenyzéshez.

A BMX-esek cross versenye egy nagyjából 400-600 méteres, néhány kanyarral és még több ugratóval ellátott pályán halad, egyszerre nyolc versenyző van a pályán. Hasonló pályák több helyen is találhatók az országban, ami a sportág szabadidős kipróbálására is lehetőséget nyújt. A freestyle BMX az egyik leglátványosabb szakág: a különféle ugratók, korlátok, félcsövek gyakori elemei ezeknek a pályáknak. Lényeges elem, hogy az ugratásokat különféle fordulatokkal teszik izgalmassá, így az esztétikai értéke jócskán növekszik. A BMX-esek ma már az utcákon is megtalálják azokat a terepakadályokat, amelyeken meg lehet mutatni különféle trükköket.

 

 

Különleges, nyereg nélküli bringával versenyeznek a trial szakág képviselői. Egy különféle akadályokból épített pályán kell végigmenniük, ahol elsősorban ügyességre és kiváló egyensúlyérzékre van szükség, hiszen nem lehet leülni közben, és előfordul hogy egy kerékkel kell egyensúlyozni. Nagyon komoly felkészültséget igényel ez a versenyforma. A trialnak is létezik freestyle formája, hasonló trükköket lehet ezzel is megcsinálni, mint BMX-szel, ez a videó kiválóan mutatja, hogy mennyire látványos.

Legfurcsábbnak a művészkerékpárt tarthatjuk, pedig látványban ez sem marad el a többitől: speciális bringákon mutatnak be eszméletlen gyakorlatokat, párban, vagy négyesével, de egyedül is lehet tekerni. Igazi artistamutatványok ezek, jól jön hát, ha valaki tornázott előtte.

Ha végigböngésszük az MKSZ versenynaptárát, találunk benne több szabadidős versenyt is, de a legtöbb szakágban is megmérettethetünk. Így már csak egy jó bringa és egy nagy adag lelkesedés kell, és lehet versenyezni!

 

Szöveg: Janzsó Miklós

Fotó: Pixabay

Share on facebook
Facebook
Share on twitter
Twitter
Share on linkedin
LinkedIn