Márciusban rendezik az egyetemi gyorskorcsolya-világbajnokságot Amszterdamban, mely helyszín 1986 után lesz először újra házigazdája egyetemi sporttal kapcsolatos világeseménynek.
Olvasási idő: 3 perc
Már javában zajlanak az egyetemi gyorskorcsolya-világbajnokság előkészületei, amelynek egy igazi korcsolyázónemzet, Hollandia ad otthont március 10. és 13. között. A szervezők semmit sem bíztak a véletlenre: a világeseményt nem akárki, a 2018-as pjongcsangi téli olimpián a nők 5000 méteres versenyén győztes holland Esmee Visser reklámozza:
„Néhány éve nyertem felvételt az Amszterdami Egyetem Gyógyszerészeti Karára, amire büszke vagyok, mert a tanulást is legalább annyira fontosnak tartom, mint az élsportot. Feltett szándékom, hogy befejezzem az egyetemet, mert a gyorskorcsolyából hosszú távon sajnos nem lehet megélni, ezért idejekorán gondolnom kellett a jövőmre. A gyógyszerészet nemcsak érdekel, hanem megélhetést is biztosít majd, ráadásul a tanulás mindig kikapcsol. A 2018-as téli olimpia után komolyabban nekiálltam a szakdolgozatomnak, három kemény hónapot töltöttem laboratóriumban kémcsövek között. Jó volt kicsit elbújni a világ elől, újra a hétköznapi Esmee lehettem, nem pedig a sztársportoló. A jégen mindig a tökéletességre törekedtem, és nem lesz ez másképpen az egyetemen sem” – mondta egy nemrég készült interjúban a 25 éves válogatott versenyző, aki a vb nagykövete is egyben.
Jóllehet ez lesz még csak az ötödik egyetemi gyorskorcsolya-világbajnokság (az előzőt 2018-ban Minszkben tartották), eddig 23 ország 100 versenyzője jelezte részvételét, ami a szervezőket is meglepte, de nem hozta zavarba. Bár az egyetemi gyorskorcsolya vb-k rövid történetében ez az első alkalom, hogy Hollandia az esemény házigazdája, ha a sportágról van szó, az ország lakosai nem ismernek tréfát. Egy mondás szerint a „mélyföldiek” korcsolyával a lábukon születnek, és ez sok mindent elárul arról, hogyan viszonyulnak a sportághoz.
„Hihetetlen érzés, hogy ilyen sokan neveztek a világeseményre – nyilatkozta Marijn Boersma, a szervezőbizottság tagja. – Huszonhárom országból érkeznek korisok a vb-re, ami minden eddigi várakozásunkat fölülmúl. Még soha nem neveztek ennyien, alig várom, hogy elkezdődjön a verseny. Ígérem, lenyűgöző élményben lesz része mindenkinek.”
A holland egyetemisták hazai közönség előtt mindenféleképpen esélyesebbek, ám ne feledkezzünk meg a kelet-európai sportolókról sem: a korábbi téli Universade-győztes Martina Sabliková vagy Jan Szymanski neve jól cseng a sportág szerelmeseinek fülében, ami jól mutatja, a kelet-európai egyetemista sportolókban is bőven van „muníció”.
A futamok helyszínéül Amszterdam legnagyobb és lenépszerűbb ovális alakú korcsolyapályája, a Jaap Eden szolgál, amely 400 méter hosszú. Gyors regisztrációt követően a pálya honlapján vehetünk elővételben jegyeket.
A világbajnokság versenyprogramját innen töltheted le, ez pedig az esemény hivatalos, angol nyelvű weboldala. Böngésszetek!
Tudtad?
- A gyorskorcsolya őshazája Hollandia, az ország lakosai sokáig télen a befagyott csatornákon közlekedtek.
- Az első versenyt is itt rendezték, 1676-ban, az első modern versenyre 1863-ig kellett várni, ezt Norvégiában tartották meg.
- A legrövidebb versenytáv 500 méter, a leghosszabb pedig 10 000 méter.
- A sportág első, és eddigi egyetlen magyar téli olimpiai bajnokai a rövid pályás gyorskorcsolyaváltónk: Liu Shaong, Liu Shaolin Sándor, Koch Viktor és Burján Csaba, akik a 2018-as pjongcsangi téli olimpián nyertek csapatban aranyérmet az 5000 méteres távon.
Szöveg: Márványkövi Ferenc
Fotó: fisu.net, a FISU hivatalos Facebook-oldala
