„Jaj, de jó! Mindjárt vége a kedvenc szemináriumnak és kezdődik végre a tesióra!” Vajon hány hallgató fejében fordul majd meg ez a gondolat az újonnan induló tanévben? Lehet-e érdekes, örömteli és kívánatos az egyetemisták számára a felsőoktatási intézmények által elvárt – a későbbiekben esetleg kötelezően elvárt – rendszeres, ellenőrzött és értékelt testmozgás? Itt és most – bármennyire is bizarrnak tűnik is -, nem lehetetlen. A Nemzetközi Egyetemi Sportszövetség (FISU), a Magyar Egyetemi – Főiskolai Sportszövetség (MEFS) és a magyar közigazgatás azon dolgozik, hogy a fenti bohókás gondolatkísérlet a mindennapok valósága legyen.
Olvasási idő: 5 perc
Egészséges Egyetem
Elsőre talán furcsának hat, de az izgalmas testnevelési foglalkozások nem az új gyakorlatok bevezetésével kezdődnek. Újfajta gondolkodási keretre valamint frissített egyetemi lét-koncepció elfogadására és bevezetésére van szükség. Ennek lehet kiindulópontja a FISU által elindított Egészséges Egyetem (Healthy Campus) koncepciója. Ebben a hallgatók egészségének és jólétének javítása áll a középpontban, ami olyan testreszabott digitális platformon alapul, ami lehetővé teszi az egyetemek számára a hallgatók, valamint a személyzet egészségének és jólétének nyomon követését és javítását. Figyeli a hallgatók egészségét, holisztikus szemlélettel követve a fizikai állapotot, a mentális egészséget, a táplálkozás alakulását, valamint a társadalmi felelősségvállalás fenntarthatóságát.
A program globális hálózat az egyetemek számára, lehetőség az ismeretek, a szakértelem, valamint a bevált gyakorlatok és betekintések megosztására. A FISU mérni és értékelni kívánja a regisztrált felsőoktatási intézmények polgárainak egészségéért és jólétéért kifejtett erőfeszítéseit, ezért (harminc nemzetközi szakértőkből álló), a hallgatók egészségével foglalkozó bizottság segíti a döntéshozók munkáját. A nemzetközi szervezet hét dimenzióban vizsgálódik, aminek kiemelt területei az intézmények fizikai aktivitás és sport területén elért eredményei, amelybe a táplálkozás, valamint a mentális és szociális egészség mérőszámai is beszámítanak. A kétéves akkreditációs folyamat végén bronz, ezüst, arany és platina fokozatot érhetnek el a felsőoktatási intézmények, ami feltehetően befolyással lesz a következő évek jelentkezési statisztikáira is.
A szolgáltatási környezet megteremtése: Hajós Alfréd Terv 3.0
Ahhoz, hogy a magyar egyetemek sikeresen szerepeljenek az értékelésekben, – azaz megfeleljenek a jelentős és globális kihívásoknak – arra van szükség, hogy minőségileg jobb, fenntarthatóbb, az egész intézményrendszer számára hasznos hallgatói jóléti csomagokat, ezen belül pedig sportszolgáltatásokat alakítsanak ki és kínáljanak fel a hallgatók számára. Ebben az állandóan változó és fokozódó tudásipari versenyben a magyar felsőoktatásnak újszerű stratégiai gondolkodásra van szüksége – ezért alkotta meg a MEFS a 2020-2025 közötti időszakra szóló sportfejlesztési tervét, a Hajós Alfréd Terv 3.0-t. (A korább 2.0 változat a 2013-2020-ig terjedő időszak egyetemi-főiskolai sportszakmai programját valósította meg.)
A hamarosan a kormány elé kerülő dokumentum arra hívja fel a döntéshozók figyelmét, hogy fokozatváltásra van szükség a felsőoktatási sportban. Szükséges a terület működésének teljes vizsgálata, a kapcsolódó rendszerek megerősítése és egy fejlett monitoring-rendszer kialakítása mellett a MEFOB rendszer megújítása, szervezett szabadidős sportrendezvények egységes márka és módszertan alá szervezése, valamint a sportági szakosodás támogatása. Ezen felül kiemelt fontosságú a nemzetközi sportesemények szervezése, a testmozgás elsődleges életminőség és egészségmegőrző szerepének intézményi támogatása, a területen dolgozók szaktudásának folyamatos továbbképzése és a digitalizáció erősítése a sportban.
A tervnek része az egészségfejlesztő egyetemek, egészséges kampuszok hálózatának kiépítése, ösztönzése és népszerűsítése, ami szorosan kapcsolódik a FISU programjának megvalósításához Magyarországon.
A változások kulcsa és motorja a digitalizáció
Ahhoz, hogy az egyetemi órai keretek között szervezett testmozgás közkedveltté váljon többségében arra van szükség, hogy az igazodjon a fiatalok fizikai és mentális állapotához, s emellett személyre szabott és élményszerű is legyen. Ehhez fel kell mérni és rögzíteni is kell az aktuális jellemzőket, az adatokat feldolgozva pedig olyan mozgásprogramot kell összeállítású, ami kihívást jelent, miközben sikeresen és jókedvűen hajtható végre. Kiemelt cél, hogy az adott mozgásforma életcéljaink megvalósításában is segítsen, így például vonzóvá, kitartóvá, erőssé, egészségessé tegyen bennünket, hogy fittek legyünk. Hiszen ez hozzájárul ahhoz, hogy sikeresekké váljunk a párkapcsolatokban, a munkaerőpiacon, jól érezzük magunkat a barátok között, a családban és a közösségeinkben is. Mindezt úgy megvalósítva, hogy a fizikai aktivitás szórakoztató, vidám és örömteli legyen.
Ebben segítenek a digitális megoldások.
Az okos eszközök a személyes adatok rögzítését teszik lehetővé, amit az „okos egyetemek” védett nagy adatbázissá szervezhetnek és a sport- és egyéb egyetemi létesítményeikben (például éttermek, büfék) egyéb személyes adatokkal egészíthetnek ki. A mesterséges intelligencia alkalmazása pedig a személyes adatokból egyedi sportolási, mozgás programot, táplálkozási, életmódbeli javaslatokat állíthat össze. Az egyetemi létesítmények a virtuális, kiterjesztett valóságot támogató kiépítésükkel, a dolgok internetével megerősítve igazi élményközpontot jelenthetnének az egyetemisták számára.
Az egyetemi műhelyeknek és campusoknak kell a sportinnovációs fejlesztések meghatározó szereplőivé válniuk. A tevékenységek eredményeképpen a sport jövőbeli szakmai és gazdasági potenciálja nagymértékben javulni fog. A digitális átállást segítő fejlesztések a szakmai feladatellátásban érintett sportszakmai és funkcionális területek működését is korszerűbbe teszik, egyúttal fejlesztik a résztvevők digitális kompetenciáit, amelyek a teljes sportágazat fejlődését szolgálják közép- és hosszú távon. A digitális átállásnak része kell, hogy legyen az új, elsősorban digitális, adatvezérelt megoldások pilotjellegű befogadása (smart-campus alkalmazás – határon innen és túl).
A felsőoktatás sportjának megújításának támogatnia kell a testneveléssel kapcsolatos tartalmak nemzeti digitális adatvagyonná szervezését, egy a Nemzeti Alaptantervhez szorosan kapcsolódó, felhasználóbarát, egyszerű hozzáférést biztosító, jól kereshető testnevelési gyakorlatokból szervezett adatbázis kialakításával. Az erre alkalmas és érintett felsőoktatási intézményeknek hozzá kell járulniuk a magyar sport digitális átállásához, ezáltal a magyar sport értékeinek megőrzéséhez és gazdagításához. Az EMMI Sportért Felelős Államtitkársága és a Digitális Jólét Nonprofit Kft. által szervezett „DigiTesi” megnevezéssel indított integrált, azonos működési elvek és szervezeti feltételek alapján működő programban a testnevelésre, illetve fizikai aktivitásokra vonatkozó egyetemi elméleti tudásbázisra kell építkezni.
Amit jó, ha tudsz a DJP-ről:
Digitális Jólét Program (DJP) – áttörés a digitális fejlesztésekben
Magyarország kormánya felismerte a digitális átalakulás fontosságát, ezért a digitalizációtól nem megvédeni akarjuk a polgárokat és a vállalkozásokat, hanem fel akarjuk rá készíteni őket. A Kormány által 2015. végén – az internetről és a digitális fejlesztésekről szóló nemzeti konzultáció, az InternetKon eredményei alapján – elindított, a digitális ökoszisztéma egészét érintő Digitális Jólét Program (DJP) keretében hozott intézkedések is hozzájárultak ahhoz, hogy hazánkban a digitalizáció folyamata az utóbbi időben láthatóan felgyorsult. Elkészültek a következő évek digitális fejlesztési irányait meghatározó stratégiák és több fontos, európai viszonylatban is meghatározó döntést hoztunk meg a digitális ökoszisztéma szereplőivel közösen. Ilyen például az internetszolgáltatás áfájának két lépésben, 27-ről 18, majd 5 százalékra csökkentése, amivel Magyarországon lett a legalacsonyabb az internetezés adója az Európai Unióban.
Digitális Jólét Program 2.0 (DJP2.0)
Magyarország kormánya, széleskörű szakmai és társadalmi egyeztetést követően, 2017 nyarán döntött a Digitális Jólét Program kibővítéséről, a Digitális Jólét Program 2.0 elfogadásáról. A DJP 2.0 a magyar gazdaság, az állami működés és a magyar társadalom digitális fejlesztésének szinte valamennyi területén megfogalmazott digitalizációt támogató programokat, például a Mesterséges Intelligencia, az 5G hálózatok, a digitális sport és az agrárium digitalizációja területén.
DJP2030 – Digitális államkormányzás
A digitalizációban való proaktív részvétel egy nemzet versenyképességének alapfeltétele, de ma, 2020-ban már azt szükséges mondanunk, hogy a digitalizáció legalább annyira szuverenitási, mint amennyire versenyképességi kérdés. A rendkívül gyorsan változó digitális ökoszisztémában a technológiai világvállalatok által írt globális történetek közvetlen és olyan erőteljes befolyást gyakorolnak az emberek életére, a gazdasági szereplőkre és az állami működésre, amelyekre reagálni szükséges, különösen a fogyasztóvédelem, a közteherviselés, illetve az adatvédelem területén. A Digitális Jólét Program jövőjét a DJP2030 stratégiai keret adja, amely épít a korábbi stratégiák vívmányaira, de észleli a fejlődési kihívásokat és a lehetőségek mellett a még meglévő versenyhátrányokat is. Ezért az új keretstratégia olyan új megoldásokra és intézményekre tesz javaslatot, amelyek a nemzetközi együttműködésben is hatékonyan tudják értelmezni, kezelni a digitalizáció teremtette globális kihívásokat és lehetőségeket. A DJP kiindulási pontja, hogy az államnak komoly szerepe van abban, hogy a polgárok a digitalizáció nyertesei legyenek, ezért a DJP2030 központi témája a digitális államkormányzás hatékonyabbá tétele.
Szöveg: DJP – Dénes Ferenc
Fotó: DJP
