Népbetegségek sportgórcső alatt: magasvérnyomás és cukorbetegség

A Magyarországon népbetegségnek számító hipertónia és diabétesz kezelésének egyik leghatékonyabb módja a rendszeres testmozgás, ám joggal merülhet fel bennünk a kérdés, mire kell odafigyelnünk, ha betegek vagyunk, és el akarjuk kerülni, hogy sportolás közben ne érjen bennünket kellemetlen meglepetés. Ezen kívül az sem árt, ha tisztában vagy a két betegség okaival, tüneteivel és következményeivel, ami sokat segíthet abban, hogy alaposan megtervezhesd az edzéseidet.

Olvasási idő: 5 perc

 

Mik ezek a betegségek? 

Magasvérnyomás-betegség (hipertónia)

Magas vérnyomásról akkor beszélünk, amikor az erekben folyó vér túl sok nyomást gyakorol az érfalra. Az ideális vérnyomás – felnőttek esetében – 120/80 Hgmm alatt van, a 140/90 Hgmm feletti értéket magas vérnyomásnak tekinthetjük.

 

 

Cukorbetegség

A cukorbetegség lényege, hogy a vérben keringő cukor ahelyett, hogy a sejtekbe kerülne be, a véráramban halmozódik fel. Ez két esetben fordulhat elő: amikor hasnyálmirigyünk nem termel elegendő inzulint (1-es típusú diabétesz), vagy amikor az történik, hogy a sejtek érzéketlenné válnak az inzulin glükóz bejuttató hatásával szemben (2-es típus diabétesz). Az 1-es típusú inkább a gyerekeket és a fiatalokat, a 2-es típusú jobbára az idősebbeket érinti.

Fontos tudnod, hogy ez a két betegség sok esetben együtt jár: háromból egy cukorbetegnek magas a vérnyomása, a két betegség pedig súlyosbítja egymást.

 

 

Melyek a betegségek okai, tünetei, veszélyei?

Magasvérnyomás-betegség 

A hipertónia kialakulásáért az örökletes és a környezeti tényezők felelősek – ezt elsődleges hipertóniának nevezzük. A betegség ugyanakkor kialakulhat valamilyen szervi megbetegedés következtében, mint amilyen a vese- vagy cukorbetegség – ez a másodlagos hipertónia. Legjellemzőbb tünete a reggeli fejfájás, tarkótáji vagy homloküri nyomás, szédülés, gyengeségérzet és koncentrációzavar. A nem kezelt magas vérnyomás értágulatot, agyvérzést, szív- és veseelégtelenséget, továbbá szívinfarktust okozhat.

Cukorbetegség

Az 1-es típusú kialakulásának oka lehet genetikai hajlam és vírusos megbetegedések, mint amilyen a mumpsz és a rubeola, a 2-es típusúé pedig az elhízás, a magas vérnyomás és az örökletesség. Az 1-es típusú betegségek tünetei közé sorolhatjuk az állandó szomjúságérzetet és az ebből fakadó, fokozott folyadékbevitelt, az állandó evés elleni testsúlycsökkenést, hányingert, látás-és tudatzavart, hasi fájdalmat, fáradékonyságot és az összpontosító képesség hiányát. Vélhetően 2-es típusúban szenvednek azok, akiknek sebei csak lassan gyógyulnak be, állandóan szomjasnak érzik magukat, homályosan látnak, viszket a bőrük és gyakran kapnak el fertőzéseket.

Ha nem kezeltetjük 1-es típusú betegségünket, könnyen ketoacidózisos kómába eshetünk, amely halálos is lehet. Amennyiben a 2-es számú kezelését hanyagoljuk el, szív- és érrendszeri, illetve bőrbetegségek, a látás romlása (a legrosszabb esetben vakság), végtag-, ideg és vesekárosodás, valamint csontritkulás alakulhat ki.

 

 

Mennyien szenvednek ezektől a népbetegségektől Magyarországon?

Magasvérnyomás-betegség 

hazánkban regisztrált magasvérnyomás-betegségben szenvedő 18 éven aluliak száma 59 000, azaz a teljes lakosság 0,6 százaléka, míg a 19 év felettieknél ez a mutató 3,9 millió, vagyis a teljes magyar lakosság közel 40 százaléka hipertóniás, ami rendkívül magas szám. Egyes becslések szerint azonban ez a mutató még ennél is nagyobb, hiszen legalább 0,5–1 millióan nem tudnak betegségükről.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) 2018-as adatai szerint Magyarországon a 15 éves és az annál idősebb lakosok csaknem egyharmadának magas a vérnyomása – a férfiak 29%-a, a nők 34%-a szenved hipertóniától. A magasvérnyomás-betegek jelentős része, 95 százaléka orvosi javallatra gyógyszert szed.

Fontos adalék, hogy ma Magyarországon a 14-18 évesek legalább 11 százaléka túlsúlyos és elhízott, illetve magasvérnyomás-betegségben szenved. 75 éves kor felett a hipertónia már szinte elkerülhetetlen: az idősebbek több mint 80 százalékát érinti.

Ami a gyermekkori magas vérnyomást illeti: egy 2012-es tanulmány szerint jelentősen növekedett a betegség miatt orvosi vizsgálatra küldött páciensek száma. Míg a rendszerváltást követő években a gyerekek csupán 0,5 százalékánál diagnosztizáltak hipertóniát, 20 évvel később ez az arány 3-5 %-ra emelkedett.

 

Cukorbetegség

Magyarországon regisztrált, 18 év alatti cukorbetegek száma 27 000, vagyis a teljes lakosság közel 0,3 százaléka, míg ez a mutató a 19 év felettiek körében 1,3 millió, vagyis a teljes lakosság 13 %-át érinti.

További adalék, hogy a 19-70 év közötti korosztályban 8 százalék feletti a cukorbetegség előfordulásának aránya, és körülbelül ugyanekkora az aránya azoknak, akik cukorbetegséget megelőző állapotban vannak. Szintén idevágó adat, hogy a felnőtt lakosság 15 százaléka cukoranyagcsere-problémával küszködik.

Az adatokat böngészve kiderül, hogy nálunk minden tizedik embert érint a diabétesz, ráadásul a betegségben szenvedők száma évről évre növekszik.

 

Mit tehetünk a betegségek ellen?

Magasvérnyomás-betegség 

A betegséget – gyógyszeres kezelés mellett – elsősorban életmód-változtatással érhetjük el: testsúlycsökkentéssel, a sófogyasztás minimalizálásával, mediterrán étrend bevezetésével, a dohányzás mellőzésével, az alkoholfogyasztás csökkentésével, illetve a fizikai aktivitás növelésével.

Cukorbetegség

Az 1-es típusú betegséget inzulinpótlással, továbbá rendszeres testmozgással és kiegyensúlyozott, egészséges – zöldségben, gyümölcsben és vitaminokban gazdag – táplálkozással kezelhetjük, míg a 2-es típusú kordában tartásában és visszaszorításában – a gyógyszeres kezelés mellett – szintén a sportolás és a helyes táplálkozás segíthet.

 

 

Sporttal a magas vérnyomás és a cukorbetegség ellen: mit és mit ne? 

Annak, aki magas vérnyomással vagy cukorbetegségben szenved, egyáltalán nem kell megijednie, hiszen rendszeres testmozgással rengeteget tehet e két betegség visszaszorításáért. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlása szerint a 18-64 év közöttieknek minimum heti 3-5 órányi, kis intenzitású, vagy 1-3 órányi, közepes intenzitású testmozgást kell végezniük egészségük fenntartásáért.

Mit sportoljunk?

  • Minden jel arra mutat, hogy az állóképességi sportok, tehát a kocogás, a gyors- vagy tempóséta, a futás, az úszás és a bringázás a leghasznosabbak a szív- és érrendszeri betegségek, így a magas vérnyomás kordában tartására.
  • Ha van némi alap-állóképességed, bátran végezhetsz intervallumedzéseket.
  • A cukorbetegek bátran futhatnak, kocoghatnak vagy gyalogolhatnak, a lényeg, hogy tartsák be a fokozatosság elvét!

 

Mit ne sportoljunk?

  • Ha hipertóniában szenvedünk, kerüljük azokat a mozgásformákat, amelyek emelik a vérnyomást: a súlyemelést, az erőemelést és a küzdősportokat!
  • Ne próbálkozzunk a búvárkodással sem, mert még az egészséges szervezetet is jelentős megterhelésnek teszi ki!
  • Az 1-es típusú diabéteszben szenvedők kerüljék a megterhelő testmozgást: az intenzív edzéseket, a kimerítő futást és az extrém fizikai megterhelést!

 

Mire figyeljünk?

Amennyiben magasvérnyomással vagy cukorbetegségben szenvedsz, akár szabadidő, akár versenysportolóként mindenféleképpen figyelj az alábbiakra!

  • Sportolás megkezdése előtt menj sportorvosi vizsgálatra, ahol elvégzik a legfontosabb méréseket (EKG, terhelése vizsgálat, oxigénfelvétel-mérés)!
  • Beszélj háziorvosoddal, és mielőtt nekivágsz a sportolásnak, állítsátok be gyógyszereidet!
  • Ha inzulinos beteg vagy, edzés előtt, után, sőt akár közben is mérd meg vércukorszinted, és kizárólag tréner jelenlétében edz!
  • Szakember segítségével készíts magadnak edzés- vagy mozgástervet!
  • Ha 10 kilogrammnál nagyobb súlyfelesleged vagy mozgásszervi problémád van, kérj edződtől személyre szabott edzéstervet!
  • A cukorbetegek edzésprogramja mindig tartalmazzon egy-egy kardióelemet: biciklizést, evezést, futást vagy taposást!
  • Ha 15 feletti a vércukorszinted, ne végezz intenzív testmozgást!
  • Kövesd a fokozatosság elvét, azaz ne ész nélkül vesd bele magad a sportolásba! Magas vérnyomás esetén eleinte hetente maximum 150 percet mozogj!
  • Járj rendszeresen sportorvos-kardiológushoz, aki segít megállapítani, mennyit sportolhatsz!
  • Ha versenyszerűen sportolsz, ne hajszold vagy edzd túl magad, továbbá kerüld az egészségtelen életmódot!
  • Versenysportolóként mindenféleképpen tájékoztasd edződet és a csapat sportorvosát betegségedről és a gyógyszerekről, amelyeket szedsz!
  • Figyelj arra, hogy eleget aludj és pihenj!

 

 

Szöveg: Márványkövi Ferenc
Forrás: doki.net, bethesda.hu, webbeteg.hu, ksh.hu, kardiokozpont.hu, medicoverkorhaz.hu, sportorvosikozpont.hu, futasrolnoknek.hu
Kép: freepik.com

Share on facebook
Facebook
Share on twitter
Twitter
Share on linkedin
LinkedIn