Még az egészséges táplálkozás is hordozhat kockázati faktort, legalábbis az étellergiások számára. Számtalanszor tapasztalható, hogy egy terméken a „nyomokban földimogyorót, dióféléket, szezámmagot stb. tartalmazhat” felirattal hárítja a felelősséget a gyártó. Vajon ez valódi segítség az ételallergiásoknak? Milyen okból kerülhet rá egy termékre a tájékoztatás? Mit nevezünk keresztszennyeződésnek? Tudj meg többet…
Olvasási idő: 3 perc
Az élelmiszer-előállító vállalkozások eredetileg önkéntes jelölésként vezették be a „nyomokban … tartalmazhat” jelölési módot arra az esetre, amikor az adott termék összetevői között nem szerepel allergén (vagy intoleranciát okozó) anyag, ugyanakkor az üzem olyan élelmiszert is gyárt, aminek előállításához allergén összetevőt is felhasznál. Ebben az esetben fennáll a keresztszennyeződés lehetősége.
Ez annyit tesz, hogy a gyártó nem vállal garanciát arra, hogy a terméke esetleg nem esik áldozatául keresztszennyeződésnek. No de mi is az a keresztszennyeződés?
A keresztszennyeződés annyit tesz, hogy a termékbe, a normál receptúrában nem szereplő anyagok, allergének kerülhetnek. Ezek okai lehetnek, hogy:
- a gyártó, illetve csomagoló gépsor belsejébe (netán adagolókanálra), formázáshoz használt gyúródeszkára, asztalra, szállítószalagra ragadt anyag (az előző tételből) belekeveredik az új tételbe;
- a gyártó esetleg visszadolgoz a termékbe egy másik fajtából származó készterméket, félkészterméket;
- a gyártó nem tud meggyőződni arról, hogy egyik-másik beszállítójánál nem fordul-e elő keresztszennyeződés;
- a gyártó nem tudja biztosítani, hogy az allergénmentes termék gyártása teljesen külön légtérben folyik, így esetleg allergén anyagok kerülhetnek a légtérből a termékbe.
Az élelmiszerek általános jelölési követelményeit a fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásáról szóló, 1169/2011/EU rendelet tartalmazza. A rendelet 9. cikk (1) bekezdés c) pontja szerint az élelmiszerek jelölésén kötelező feltüntetni minden olyan allergiát vagy intoleranciát okozó anyagot, illetve ezekből származó összetevőt vagy technológiai segédanyagot, amelyet az élelmiszer előállításánál vagy elkészítésénél felhasználtak, és a késztermékben – még akár megváltozott formában is – jelen van. Ezeket az élelmiszerek jelölésén az összetevők között kiemelten (a többi összetevőtől egyértelműen elkülönítve, pl. más betűtípussal szedve, aláhúzva, más színnel jelölve stb.) kell feltüntetni. A rendelet jelenleg nem tartalmaz keresztszennyeződésekre vonatkozó rendelkezést.
A rendelet önkéntes tájékoztatásra is általános követelményeket fogalmaz meg:
- a) nem lehet megtévesztő a fogyasztók számára,
- b) nem lehet bizonytalan értelmű vagy zavart keltő a fogyasztók számára;és
- c) adott esetben vonatkozó tudományos adatokon kell alapulnia.”
Tehát annak biztosítása érdekében, hogy egy élelmiszer biztonságos legyen, a jelölésén minden olyan információt közölni kell a fogyasztóval, amely megelőzi az adott élelmiszer egészségkárosító hatását.
Abban az esetben, ha az élelmiszer-előállítás során nem szándékosan adják az allergén anyagot a termékhez, viszont a gyártás/csomagolás során nem tudják teljes biztonsággal kizárni a vele történő (kereszt)szennyeződés lehetőségét, akkor erről a tényről a fogyasztókat tájékoztatni kell. Hiszen egyes embereknél az allergiát kiváltó anyag már nagyon kis mennyiségben is károsíthatja az egészséget. Ilyen esetben az előállító – pontos jogi szabályozás hiányában – valamilyen szokásosan elfogadott felirattal hívja fel a fogyasztók figyelmét az allergén összetevő lehetséges jelenlétére az élelmiszer jelölésén, pl.: nyomokban földimogyorót tartalmazhat.
Forrás: NÉBIH, eteltcsakokosan.hu
Fotó: pixabay, MEFS
